Az ormánsági kultúra színe-java - vagyis ami egy napba belefér!

10:00 - Pelikán Néptáncegyüttes,  gyerektáncház 

11:00 - A bodonyi búcsú  - „A bodonyi faluvégen leányvásár lesz a héten”

Kurucz Réka néprajzkutató elõadása az Ormánság leghíresebb leányvásáráról, a siklósbodonyi búcsúról.

A szőlőtermelés, a borkészítés az Ormánság lakosainak életében is fontos szerepet játszott, jellemzően a diósviszlói és hegyszentmártoni hegyen művelték szőlőiket. Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós hívta fel a figyelmet a siklósbodonyi búcsúhoz kapcsolódó leányvásárra, az ormánsági fiatalok szőlőhegyi ismerkedési alkalmára, mely egészen a 20. század első feléig az Ormánság egyik legnagyobb ünnepe, társadalmi eseménye volt. A szőlőhegyi tanyákon töltött három napot sok ormánsági fiatalkora egyik legszebb emlékeként őrzi. A bodonyi búcsút bemutató néprajzi előadást moderált beszélgetés színesíti, vendégünk lesz a tésenfai Kalmár Károlyné, Jolánka néni (1938), aki megosztja velünk lánykori emlékeit a búcsúról, az azt követő bálról és mulatságról,  ismerkedési és párválasztási szokásokról, praktikákról.

Kiállítás - A siklósbodonyi búcsú szőlőhegyi emlékei

Mini kiállításunk a híres „bodonyi búcsú” szőlőhegyi mulatságait, s a napjainkra jelentősen meg-változott diósviszlói szőlőhegy 50-60 évvel ezelőtti hangulatát idézi meg a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának fotóarchívumában található, és Tóth Zsuzsanna családi archívumából származó fényképek segítségével. Zentai János, aki 1965-tõl a múzeum munkatársa volt, az 1960-as években rendszeresen visszalátogatott a környék szőlőhegyeire, a korszak szőlőmûveléséről átfogó képet adó fotóanyagot készített, így elénk tárul az Ormánságból feljáró, a szőlőben és a pincében dolgozó, a természettel összhangban munkálkodó gazdák szőlőműveléssel vagy ünnepléssel töltött napjainak sora.

Kiállítás: Burján István, Sárközi Katalin, Varga Judit, Kurucz Réka. Koncepció, szövegek összeállítása: Kurucz Réka. Fotók: Zentai János, Füzes Endre

13:00 - Ormánsági hagyományos ételek  

14:00 -  „Mónosokor Okorággal határos”   - a Misina zenekar koncertje

A Misina zenekar az Ormánság népzenei és énekes hagyományának régies elemeit kívánja megeleveníteni a koncerten. A terület zenéjével foglalkozók elsősorban az 1970-80-as években rögzített felvételek alapján alkották meg a tájegység rekonstruált népzenei képzetét. A zenekar tagjai ezt a képet igyekeznek árnyalni és gazdagítani, illetve a közönség figyelmét felhívni arra, hogy egy igen érdekes, nyugat (Dráva) és észak (Szigetvidék, Zselic) felé nyitott magyar zenei anyanyelvi mikro-régióról van szó. Zenei hagyományában megtalálható a pásztorzenei hagyomány, a kuruc korszak verbunkos dallamai, a kanásztánc gazdag dallamvilága, valamint a gyönyörű ívű pentaton betyár-, és katonadalok sora.

Közreműködik: Horváth Zsombor (hegedű), Végh Andor (duda, furulya, flóta, tárogató, ének) Kurucz Réka (brácsa, ének), Hirmann András (cimbalom), Havasréti Pál, (bőgő, citera, ének).

17:00 - Baksay Sándor „Patak banya”- egy ormánsági történet háttere  

Dr. Kis-Halas Judit előadása

Baksay Sándor költő, író, református püspök Patak banya című műve 1911-ben jelent meg a Pusztai találkozások című kötetben. Mivel a történet cselekménye Bogdása faluban játszódik, a hazai néprajztudomány jelenleg is az Ormánságról hiteles néprajzi adatokat közlő irodalmi alkotások között tartja számon a novellát. Mindeközben igen keveset tudunk arról, hogy Baksay Sándor vajon mennyire alaposan ismerte ezt a vidéket. Életrajzából úgy tűnik, hogy szűkebb pátriája inkább a Belső-Somogy volt, később pedig Kecskeméten és a Kiskunságban élt és alkotott. Miért választotta mégis az ormánsági falut a cselekmény helyszínéül a Patak banyában? Milyennek ábrázolja az ormánsági tájat és az embereket? Hogyan fogadták a kortársak a művet? Mi adja a Patak banya történeti és néprajzi hitelességét? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

18:00 - Pajtamozi: Földindulás (1939)  

Kodolányi János írása alapján

„Besencén, az Ormánságban egyre-másra deszkázzák be az üresen maradt házakat. Dívik az egyke, a földvagyon öröklése miatt kevés gyerek születik, a nem kívánatosakat tiltott beavatkozással próbálják elkerülni, ami nemegyszer a terhes nők halálát okozza. János és Julis boldogságát is ez a szemlélet keseríti meg: szüleik hallani sem akarnak újabb unokáról...”

A vetítés a Nemzeti Filmintézet engedélyével történik.