Magyarország | Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye | Ajak |

Az ajaki lakodalmas különleges szokása!

SEE ENG SUMMARY BELOW

Ajakon évszázadok óta  a lánykéréstől az esküvőig minden meghatározott rendben, az évszázadokon keresztül kialakult ajaki szokásoknak megfelelően zajlott. 

Az ajaki lakodalmakat megelőzte a leánykérés. A lánykérés általában szombaton, vasárnap vagy valamilyen ünnepnap alkalmával történt, nem sokkal az esküvő előtt. Leánykéréskor a vőlegényjelölt szüleivel, nagyszüleivel, keresztszüleivel indult a menyasszony-jelölt megkérésére. Leánykérés, illetve ajaki szóhasználattal élve, a „jegyváltás” alkalmával a lányt a fiú édesapja kérte meg fia számára. A fiú és a lány szülei a fiatalokkal közösen kitűzték az esküvő időpontját. Régen az esküvők szokásos ideje Ajakon a betakarítás utáni késő őszi időszak volt. Rövid italt és sört nem szolgáltak fel a vendégeknek. Lánykérés alkalmával a menyasszony-jelölt karikagyűrű hiányában jegyet-, a vőfény kendőt-, szépen összehajtogatva, mind a négy sarkában rozmaringgal, vagy piros mályvavirággal díszítve, benne egy szép selyemsállal, amelynek a vége kilógott a kendőből- készített a vőlegényjelölt részére.

A „jegyvivés” olyankor történt, amikor az asszonyok és a férfiak összegyűltek a kapu előtti lócákon egy kis kártyázásra, a fiúk lányok pedig nótázásra, táncra. A lánykérést, és az azzal járó vendégeskedést sokszor hajnalig tartó mulatság követte.  A lánykérést és a jegyváltást követően a fiatalok elmentek a paphoz és feladták a hirdetést. Esküvő előtt a keresztapák kitűzött vőfélykendővel, (jelezve a hivatalos küldetésüket) végigjárták a két család rokonságát, és meghívták az esküvőre a közeli rokonságot, a vacsorára pedig a távoli rokonságot, szomszédokat, ismerőseiket. Ilyenformán szinte az egész falu népe hivatalos volt. A lakodalomba a menyasszony a legjobb barátnőjével, az „első nyoszolyólánnyal”, a vőlegény az első vőfénnyel hívta meg a nyoszolyólányokat, a barátnőket, a vőfényeket és a fiúbarátait.

A lakodalmi előkészület már esküvő előtt egy héttel megkezdődött. Zsákszámra sütögették a menyasszony-pogácsát, amit a nyoszolyóasszonyok osztogattak a lakodalom összes résztvevője között. Volt még a lakodalomban különböző kőttes kalács, amit túróval, lekvárral ízesítettek és felszeletelve rakták a lakodalmas vendégek elé. A menyasszonyi torta és egyéb süteményféleség ismeretlen fogalom volt a lakodalomban. A lakodalmas vacsorához 1-2 birkát vágtak, és abból készítették a húslevest, és azt használták fel a káposzta töltéséhez is.

Az esküvő napján a fiatal pár részt vett a reggeli misén, ahol a szülőkkel együtt a fiatal pár meggyónt és megáldozott. Kora délután a menyasszony által meghívott vendégek a menyasszonyos háznál, a vőlegény vendégei a vőlegényes háznál gyülekeztek. Mindkét helyen kisebbfajta vendégséget tartottak. Azt követően a násznép, a vőfény és a násznagy vezetésével elindult a menyasszonyos házhoz, kikérni a menyasszonyt. Mielőtt a vőfény a násznéppel elindult a menyasszony kikérésére, az első vőfény kezében pántlikával díszített pálcával búcsúztatta a vőlegényt. Ezt követően a vőlegényes háztól a násznép nótával, cigányzene kíséretével vonult a menyasszonyos házhoz. Elindult a násznép, elől ment a násznagy a vőlegény társaságában. Utánuk az örömszülők, majd a rokonsági foknak megfelelően sorakoztak fel a násznép résztvevői, a sor végén a cigányzenekar kísérte a násznépet. A lánykikérésre induló násznép végigdalolva az utat, cigányzene kíséretében, helyenként meg-megállva elért a menyasszony kapujáig. A házhoz érve a kapun kívül álló násznép, és a menyasszonyos háznál várakozó emberek között a lánykéréshez tartozó tréfás hangulatú beszélgetés zajlott. Miután a vőfény előlépett és elmondta a menyasszony beköszöntőt, a násznépet beengedték az udvarba, a szabadtéren megterített asztaloknál megvendégelték a násznépet, közben a vőfény kikérte a kendőt, majd kiosztotta azt. A menyasszonyos háznál rövid csárdást játszott a cigányzenekar, amikor a vendégek is táncra perdültek. Ezt követően a vőfény elmondta az esküvőre hívó mondókáját. A násznépet esküvőre indulás előtt a kapukban álló idősebb asszonyok szenteltvízzel meghintették. A násznépre szakajtó kosárból búzát szórtak. A szentelt vízzel áldást kérve az új párra, a búza pedig a szaporodás szimbólumaként szolgált. A násznép ezután a községházára indult, ahol megtörtént a fiatalok polgári esküvője, ahonnan a templomba indultak. A templomi esküvő után a násznép a lányos házhoz vonult, 
ahol újabb vendégség következett, majd alkonyatig, illetve a menyasszonyi búcsúztatóig játszott a zenekar.

A menyasszonyi búcsúzkodás az úgynevezett tisztaszobában történt. Ilyenkor a menyasszonyt odaállították a komód és a falon lógó szentkép elé, körülötte pedig a menyasszony szülei, nagyszülei, testvérei, a nyoszolyólányok és a vőfélyek álltak. Búcsúztatáskor a szöveget a vőfény mondta, a szövegben elhangzott személyek nyakába borult a menyasszony, majd megcsókolták egymást, és könnyes szemmel váltak el egymástól. Búcsúztatás után az udvaron volt még egy kis tánc, majd a vőfény összeállította a násznépet és elindultak a vőlegényes házhoz. A vőlegény háznál egy kerek kenyeret adtak a menyasszonynak, ezzel akarták kifejezni, hogy az ifjú pár háza soha ne legyen kenyér nélkül. A menyasszony a kerek kenyeret a vacsoraasztalhoz is magával vitte.

Ezután a vőfény az udvarban előkészített vacsora-asztalok köré ültette a vendégeket. Vacsora előtt a vőfény először kezében egy kancsó borral felköszöntötte az ifjú párt és a vendégeket. Hálaadó imával kezdték a vacsorát, melyre szinte az egész falu hivatalos volt. A vacsora hálaadó imával zárult, majd az étkezés után az ideiglenesen összeállított asztalokat, lócákat szétbontották, és ezt követően már azok is bemehettek a lakodalmas udvarba, akik nem voltak hivatalosak. Az idősebb asszonyok körbeállták az udvart, és onnan figyelték az udvar közepén táncoló párokat. Éjfélig egyfolytában tartott a mulatozás, szólt a zene.

Éjfélkor került sor a menyasszonytáncra, mely után a menyasszonyt átöltöztették, a koszorút levették a fejéről, a pántlikát kiszedték a hajából, kontyot kötöttek neki, azt megveregették, és azt mondták, viselje egészséggel. Menyecskeruhába öltöztették és delin kendőt kötöttek a fejére. Ezt követte az új-asszony tánc, majd hajnalig tartó mulatozás. Hajnalra már a vendégek szétszéledtek, de az ifjú párnak még volt egy komoly feladata. Reggel együtt mentek a templomba, ahol a pap megáldotta az új asszonyt. Az ajaki lakodalom csurgóval ért véget, ahol a lakodalomból megmaradt étkeket szűk családi körben elfogyasztották. Ettől kezdve az új asszonyt menyecskének szólították, a új embert pedig vőnek.

Az ajaki lakodalmast a Szabolcs-Szatmár bereg megyei Értéktár is felvette a védendő értékek sorába.

Petőfi körtefája 2023-ban Ajak község újabb dísze lett.

 

forrás: Ajak jelentkezési anyaga. Képek: Ajak Lakodalmas Fesztivál fb

ENG

The special ceremonial wedding customs of Ajak! 

For centuries, everything from the proposal to the wedding has taken place in a specific order, according to the customs of Ajak that have developed over time. 

The Ajak wedding ceremony was also included in the list of values to be protected by the Depository of Szabolcs-Szatmár Bereg County.

Petőfi's pear tree became another ornament of the village of Ajak in 2023.