Magyarország | Heves vármegye | Csány |

A dinnyetermesztéséről híres település Hevesben, ahol minden gyümölcs jól érzi magát - és ahol most már Petőfi körtefája is otthonra lelt!

Csány község az Alföld északi és a Mátra déli szélén Duna-Tisza köze középső részén, a Gyöngyösi-síkon helyezkedik el, az Alföld nagytájhoz, azon belül az Észak-Alföldi-hordalékkúp síkság középtájhoz, ezen belül a Gyöngyösi-sík kistájhoz tartozik.

A településen mérsékelten meleg-száraz éghajlat jellemző, a napsütéses órák száma évi 1950, a nyári negyedben 740-760, a téliben kb. 180 óra. Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli, de a napi középhőmérséklet 196-200 napig meghaladja ezt. Az évi abszolút hőmérsékleti maximum átlaga 34 °C, az abszolút minimum átlaga -16 °C. Évente átlagosan 530-540 mm csapadék hullik, télen a maximális hóvastagság 16 cm körüli. A Márta szélárnyékoló-terelő hatása miatt nyugatias és keleties szelek jellemzőek a tájon, melyek átlagosan 2,5 km/h sebességűek.
Éghajlata tehát összességében mezőgazdasági termeléshez kedvező.


A Mátra vulkanikus eredetű hordaléka és a humuszus homoktalaj kiváló talajadottságokat
biztosít. Természetes növényvilágát a csekély erdőtársulások mellett jobbára lágyszárú fajok alkotják.
Erdőterülete elenyésző. A vadon termő gyümölcsfélék közül szórványosan vadkörte, vadalma,
ritkán somfa, a kisebb növésű cserjék közül a mogyoró, kökény, csipkebogyó, vadszeder,
málna, és a lágyszárú szamóca szerepelt.

Történelmi Gyümölcsfák Kertje

A kapott csemetéket a település központjában, a jelenleg még a tervezés fázisában lévő Egészségház kertjében ültettük el, a Csány, Arany János út 1. sz. telken. A terület a Történelmi Gyümölcsfák Kertje elnevezést kapta. Mivel a telek mérete lehetővé teszi, terveink között szerepel további ősi magyar gyümölcstermők ültetése is. Részesei  kívánunk lenni a zamatos, régi, őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzésének és megismertetésének. Szeretnénk visszahozni gyermekkorunk ízeit nagyszüleink 
kertjéből, hogy tovább tudjuk adni gyermekeinknek és unokáinknak.


A kapott ültetési útmutató szerint ültettük el az oltványokat. Az ajánlás szerint a fák az ültetés utáni első évben még gondozásra szorulnak, ezért azokat száraz időszakban hetente öntözzük.
A fák alatti rész az ültetéskor sajnos növény és gyepmentes volt. A továbbiakban nem bolygatjuk meg a talajt, hogy elősegítsük annak regenerálódását. Szeretnénk a forgatás mentes, gombákban, humuszban, szerves anyagban és parányi élőlényekben gazdag, porózus talajt elérni. Mellőzünk minden talajpusztulást okozó munkamódszert, mély talajművelést, kemizálást a növényvédelemben és a tápanyag-visszapótlásban egyaránt. Visszatérünk a természet komplexitásához és körforgásához. 

Csány gyümölcs-múltja

A kedvező ökológiai és természeti adottságai miatt több évszázados múltra tekint vissza a szőlő-
és gyümölcstermesztés, valamint a zöldségfélék termelése. A Heves vármegyei hagyományos gyümölcs-termesztő körzetek  Heves, Csány, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Kál és Recsk térségében találhatók.  Alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, kajszibarack, dió, fehér és piros ribiszke, köszméte a jellemzően termesztett fajok. A iskertes övezetben az itt élők számára a gyümölcsfajok széles választéka főként saját igényeik kielégítését szolgálta.

A kollektivizálás során megalakul a Csányi Állami Gazdaság, ahol a kiváló klimatikus és talajviszonyokat optimálisan kihasználva kb. 330 hektár területen országosan elismert almatermesztés folyt. A Jonathan 'Csány 1' almafajta klónjának alapját képező mutáns ágrészt az egykori Csányi Állami Gazdaság munkatársai találták termésbecslés közben, és ezt szelektálták és szaporították tovább.

A Jonathán csányi alma gyümölcse középnagy, termésmennyiségtől függően változó. Alakja kúposan gömbölyded, csésze felől gyengén bordás. Színe zöldes, majd aranysárga alapon jellegzetes, gyakran egybefolyó piros fedőszínnel. Termése 130-140 g, szeptember elejére az egész gyümölcs bepirosodik. Húsa sárgásfehér, tömött, éretten bő levű. Íze savban gazdag, édes, sajátosan jellegzetes illatú és
zamatú. Igen jól tárolható fajta. Kiváló beltartalmi értékei miatt ma is keresett és népszerű mind
a gyümölcsfa fajta, mind a gyümölcs.


A volt Állami Gazdaság területe jelenleg magán személyek tulajdonát képezi, de továbbra is termesztenek almát, cseresznyét, szilvát, sárgabarackot, körtét, somot, szedret, epret, diót, bodzát és meggyet, tehát tovább él a gyümölcstermesztő hagyomány.
A Csányi Állami Gazdaságban sokáig működött országos hírű faiskola is.
A hagyományos zöldségtermelő körzetek az ökológiai adottságok, a termesztési tradíciók és az
értékesítési lehetőségek alapján jöttek létre. Településünk múltjára mind közül kiemelkedően a
dinnyetermesztés a jellemző.


A 19. században dinnye termesztőtájak Csány, Hort, Erdőtelek és Kál településeken alakultak
ki. A híres hevesi tájfajta görögdinnyét az 1800-as évek második felében a csányi tájfajtából
szelektálták. A 20. században Csány település lakói többségének megélhetését a dinnyetermesztés
biztosította. Magyarország egész területén a csányi dinnyések terjesztették el és honosították
meg a dinnyetermelést. Hagyományaink nagy része a dinnyetermesztéshez, a dinnyés életmódhoz kapcsolható. Ezek összegyűjtött tárgyi emlékei a településen található Dinnyésgunyhóban kaptak helyet, a régi dinnyés élet képi emlékeit pedig a Faluházban kiállított fényképeken őrzik.

 

Szólások, szóláshasonlatok a dinnye szóval: 

Hallgat, mint dinnye a fűben. Lapít, mint dinnye a fűben. Jelentése: Hallgat, mert ludas  valamiben. 

Lőrinc van a dinnyében Jelentése: 1. Kezd romlani. 2. Romlott dinnyére mondják. Lőrincz nap  augusztus 10. után azt tartják, hogy már nem jó a dinnye. 

Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török, majd levág. Jelentése: Indulj! Haladj! Itt a veszedelem,  szaladj! 

Úgy búsul, mint akinek nem jutott dinnyeföld. Jelentése: Nagyon szomorú.

Viszi a dinnyét. (nő) Jelentése: Erősen látszik már rajta, hogy várandós. 

Népi gyermekjáték: Érik, érik a dinnye… 

Eredeti játékleírás: A gyerekek nagyság szerinti sorrendben egymás mögött ülnek (a  legnagyobb az első, a legkisebb a legfelső), átölelve tartják s ringatják egymást az ének alatt.  Egy gyermek, a „kérő”, a „gazda” (a kör közepében) járva begörbített ujjával megkopogtatja a  gyermekek fejét s akire rámondja: „Érett!”, azzal helyet cserél. 

Változat: „Érett!”: a legkisebbet a mögötte ülő karjai közül húzni kezdi, kiszakítja, s elviszi. Ha  mindet kiszakította, a legutolsó (a legnagyobb) lesz az új kérő. 

Érik, érik a dinnye, 

De csak délig érik, 

Délután virágzik. 

Nyisd ki Isten kis kapudat, 

Hadd hajtsam ki báránykámat, 

Délre harangoznak! / Tökkel harangoznak! 

Ételek a dinnye felhasználásával: 

Kisdinnye savanyúság, savanyított dinnye. Apró görög vagy - sárgadinnyéből is készíthető. Egy 5 literes üvegre való adag: 1,5 liter vizet, 3 evőkanál sót, 30 dkg cukrot, 1,5 dl 20 %-os  ecetet össze kell forralni, majd kihűteni. Az alaposan megmosott kicsi dinnyéket és egy darab  tormát az üvegbe rakjuk, teszünk rá párszem borsot, 1-2 meggyfa levelet, koriandert,  mustármagot, 1 szem szegfűborsot és kevés nátrium benzoátot és késhegynyi borkősavat, majd  ráöntjük az elkészített savanyú lével. Ha a felöntő levet másnapra magába szívja az alapanyag, 

akkor utána kell tölteni. Végül az üvegeket lezárjuk, száraz, hűvös helyen tároljuk, amíg az ízek  összeérnek. A savanyított dinnye igazán különleges csemege, enyhén édeskés, kissé savanyú,  picit sós, zamatos. Kiváló kiegészítője a pörkölteknek és a sült húsoknak. 

 

Görögdinnye tartósítása mésszel  

A nagymamáink hűtést nem igénylő módszert alkalmaztak a dinnye tartósítására. Az érett  dinnye héját bekenték nagyjából egy centi vastagon oltott mésszel, megvárták, míg rászáradt,  majd a dinnyét egy hideg, de fagymentes, sötét és kicsit párás helyre tették. Ez a meszes bevonat  megvédte a dinnyét a külső hatásoktól, mikroorganizmusoktól úgy, hogy közben megőrizte a  nyári nedvességtartalmát, roppanósságát. Ebben a formában a dinnye akár karácsonyig is elállt.  Régen a házaknál szinte mindig volt mész. Egy évben legalább kétszer kimeszelték az egész  házat. Ezt a feladatot sokszor az asszonyok végezték. A mész olcsó volt, a szobák falai szép  fehérek lettek tőle, nem mellesleg fertőtlenített is. 

Desszertek 

Településünk nevéből származó édesség a Csányi mézes krémes és a Csányi mézes, a két  fenségesen finom sütemény. 

Csányi mézes krémes 

Tészta hozzávalói: 3 egész tojás, 6 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 3 evőkanál méz, 1 teáskanál  szódabikarbóna, 2 evőkanál kakaópor, 40 – 50 dkg finomliszt. 

Krém: 6 dl csányi tej, 6 evőkanál finomliszt, 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 2 cs vaníliás cukor. Elkészítés: A liszt kivételével a tészta hozzávalóit egy tálba tesszük és gőz felett kikeverjük.  Még melegen hozzáadunk 40 – 50 dkg finomlisztet és a kapott tésztából 4 lapot sütünk a tepsi  hátoldalán. 

A 6 dl tejből és 6 evőkanál finomlisztből krémet főzünk, kihűtjük. A vajat, a porcukorral és a  vaníliás cukorral kikeverjük. A két krémet jól összekeverjük, megtöltjük a lapokat. Letakarjuk,  másnap szeleteljük. A tetejét porcukorral meghintjük és úgy kínáljuk. 

Csányi mézes  

Hozzávalók a tésztához: 

50 dkg finomliszt, 5 dkg keserű kakaópor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 4 evőkanál  méz, 5 evőkanál csányi tej, 16 evőkanál porcukor, 6 dkg zsír, kb. 3 evőkanál csányi tejföl A tészta meglocsolásához: kb. 1 dl rum (lehet rum aroma is

Hozzávalók a krémhez: 

2 csomag (80 gramm) főzni való vanília ízű pudingpor, 6 dl csányi tej, 25 dkg vaj, 20 dkg  porcukor, 1 csomag vaníliás cukor 

Hozzávaló a rétegezéshez: kb. 15 dkg sűrű pikáns lekvár 

Hozzávaló a csokoládémázhoz: 20 dkg étcsokoládé, 5 dkg vaj 

A tésztához valókat a liszt, a kakaó, a szódabikarbóna és a tejföl kivételével tűzálló tálba rakjuk,  majd vízgőz fölött, kb. 15 perc alatt kicsit sűrű, enyhén karamellszínű masszává főzzük. A  tűzről levéve azonnal összegyúrjuk a szódabikarbónával és a kakaóval elkevert liszttel, közben  annyi csányi tejfölt adunk hozzá, hogy közepesen kemény, jól formálható tészta legyen belőle. 

A kapott tésztából 4 kb. 25×30 centis lapot nyújtjunk. A tepsi hátára vagy sütőlapon  előmelegített sütőben, kb. 170 ºC-on; légkeveréses sütőben 155 ºC-on kb. 6 percig sütjük.  Hagyjuk kihűlni, majd a rummal lekenjük, meglocsoljuk. 

A krémhez a pudingport a tejben simára keverjük, majd továbbra is keverve sűrűre főzzük.  Amikor kihűl, elektromos habverővel kikeverjük. A puha (szobahőmérsékletű) vajat először  magában, majd a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Kanalanként beledolgozzuk a sűrű tejes krémbe. 

Következhet a sütemény összeállítása. Az alsó tésztalapot a fele krémmel egyenletesen  megkenjük. Egy tésztalapot ráillesztünk, ezt a lekvárral kenjük meg. Következik a harmadik  tésztalap, amit a maradék krémmel egyenletesen megkenünk, a negyedik tésztalapot  ráfektetjük. 

A tetejére csokoládémázzal bevonjuk. Ehhez az étcsokoládét egy tűzálló tába tördeljük és  vízgőz fölött fölolvasztjuk és elkeverjük benne az vajat. 

A hagyományaink ápolása nem csak kultúránk őrzése miatt fontosak. Ezek az események,  szokások, ünnepek abban segítenek, hogy a közösségünket összefogják és életben tartsák. Fennmaradásunk záloga, hogy ismerjük, becsüljük és gyarapítsuk elődeink szellemi és anyagi  kincseit. 

”Fa vagyok én, lelkem a gyökér, 

Gyökér nélkül a fa meg nem él;” Petőfi Sándor: Nem megyek én innen sehova... 

forrás: Csány jelentkezési anyga és ültetési beszámolója. írta: Medve Éva   tanító  mesterpedagógus, tanító szaktanácsadó