Szerbia | Vajdaság | Hertelendyfalva | Temető u. 24.

A Kárpát-medence legdélebbi református templomának otthont adó Hertelendyfalva lakói a 19. században betelepített bukovinai székelyek leszármazottai - akik büszkék hagyományaikra!

 A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület tagsága a 140 éve letelepített bukovinai székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi. Fontos feladatának tartja, hogy továbbadja mindazt a felbecsülhetetlen kulturális örökséget, melyet őseiktől kaptak. 

Ma Hertelendyfalva, (hivatalos nevén Vojlovica) Pancsova város egyik külvárosi helyi közössége, amely kb. 3,5 km fekszik a város központjától. 8.500 lakosa között főként magyarok, szerbek és szlovákok élnek. Ezzel a Délvidék legdélebbi magyar településeinek egyike. A falu alapítása a távoli 1856-os évben kezdődött, amikor megindult a Duna menti táj, az ú.n. Máriaföld betelepítése. Szlovákokat, németeket, bolgárokat telepítettek ide, majd 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek. A település 1883-ban alakult, eredeti nevét Hertelendy József grófról, mai nevét 1922-ben a közelében fekvő 700 éves Vojlovica kolostorról kapta. Székelykeve és Sándoregyháza mellett Hertelendyfalva egyike azoknak a településeknek Vajdaságban, ahova 1883-ban bukovinai székelyeket telepítettek.  Hertelendyfalva nevét Torontál vármegye egykori főispánjáról, Hertelendy Józsefről kapta. 

 

Hertelendy József 
Az 1876 – 1877. évi nagy árvizek idején teljhatalmú kormánybiztos volt és elszánt, kitartó munkásságának volt köszönhető, hogy jelentős nagyságú termékeny területeket sikerült megmenteni a teljes pusztulástól. 1877. őszén közkérelemre kinevezték Felső-Torontál Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat kormánybiztosává. Ezt hivatalát haláláig viselte. 1878-ban Versecz város kormánybiztosa lett. Négy évig töltötte be ezt a hivatalát, mely idő alatt ritka tapintatossággal intézte a város bonyolult ügyeit és kényes nemzetiségi kérdéseit. Sokrétű munkásságát legfelsőbb helyen is méltányolták, így 1875-ben Őfelsége a Szent-István -Rend Kiskeresztjével tüntette ki. A nagy szegedi árvíz (1879. március 12.) után, a szerencsétlen lakosság Torontálba menekült, Hertelendy Józsefet bízta meg a kormány a nép elhelyezésével és élelmezésével.  Főispánsága alatt 1882-ben, bukovinai csángókat hívtak vissza őshazájukba, és sikerült a pancsovai járásban két helyiséget a letelepítésük által létesíteni. Az egyiket - 1883. július 21-én -, Hertelendy József tiszteletére, Hertelendyfalvának nevezték el.                                                                                                                                                                                                                                                                                 forrás: Hertelendy család honlapja

Az új hazába települt székelyeknek, akár csak ősi földjükön, itt is keményen meg kellett küzdeni a fennmaradásért. Hitüket megtartva sikerült megőrizniük identitásukat is. A tájház megépítésének gondolata a betelepülés 120. évfordulóján merült fel és 2019-re valósággá vált.  Kiállítóteremmel, vendégszobákkal és hatalmas székelykapuval várja a látogatókat. 

 

premium bootstrap themes