Magyarország | Bács-Kiskun vármegye | Kecskemét |

„Hírös város az aafődön Kecskemét, Ott születtem, annak öszöm könyerét." A kecskeméti Zöld Küldetés Egyesület ezzel az idézettel kezdte jelentkezési anyagát. A szerző természetesen Petőfi Sándor!

Petőfiváros története

1968-69-ben Kecskemétet természeti csapás sújtotta. Az előző évek csapadékos időjárásnak  köszönhetően a belvíz elöntötte Kecskemét város nyugati, tanyás térségét. A többnyire vályogból épült  tanyai épületek sorra omlottak össze, dolgos földműves családok váltak fedél nélkülivé. A város  vezetése gyors segítség nyújtásként szerény komfortfokozatú lakásokat épített a rászorulóknak a mai  Petőfiváros területén. Így született a városrész - amely ekkor még szőlőkből, gyümölcsösökből állt. Közel egy évtized múltán a szőlőskertek között  megjelentek az új családiházak, utcák rajzolódtak ki - a Kecskemétre települő fiatalok örömmel választották  lakóhelyül a korszerű, közművesített kertvárosi övezetet. Szokás volt a kalákában építés, bensőséges  baráti kapcsolatok, segítőkészség, jószomszédi viszony jellemezte a városrészt. Ez a közösségi szellem  mindmáig meghatározója a lakókörnyezetünknek. 

Kecskemét, Rákóczi út,piac ( 1900 Fortepan / Vargha Zsuzsa)

A Vízmű Vállalatnak köszönhetően Petőfivárosban felépült az óvoda, majd a bölcsőde. 1989-ben  felavatták a Vásárhelyi Pál nevével fémjelzett általános iskolát. Sorrendben 1990-ben az SOS  Gyermekfalu következett, amely Battonya után másodikként valósult meg az országban, a város által  adományozott területen. Az egyre terebélyesebbé váló városrész lakossága lassan meghaladta a tízezer főt, felvette  Petőfi Sándor nevét, emléket állítva hazánk legnevesebb költőjének, aki Kecskeméten végezte elemi  tanulmányait és később vándorszínészként tért vissza szeretett városába. A Petőfi-kutatók egybehangzó  véleménye szerint a leghosszabb időt rövid életéből a „hírös” városban töltötte. 

 

Természetes módon felvetődött, hogy a leendő park és játszótér számára fenntartott területen a  megemlékezés méltó helyét alakítsuk ki - így született meg a Petőfi park, amelyet 1996-től a költő mellszobra díszít, Pálfy Gusztáv szobrászművész munkája. Avatása óta Petőfiváros március 15-én itt  ünnepel. Az óvoda és az iskola gyermekei itt tartják megemlékezésüket, és decemberben a koszorúzási  ünnepséget Petőfi Sándor születésnapján. 

Az önkormányzati képviselők gondoskodásának, önkormányzat anyagi támogatásának és a városrészt  szépítő önkéntesek sok-sok órai munkájának köszönhetően a környezet sokat változott, az emlékhely  szomszédságában színvonalas játszótér fogadja a kisgyermekes családokat, és a környező lakók számára  a padokkal ellátott árnyas tér nyújt pihenési lehetőséget. 

Kecskemét, Szabadság tér, gyümölcsárusok (1900, Fortepan / Vargha Zsuzsa)

 

Gyümölcsészeti hagyományok

A Kecskemét környéki futóhomok megzabolázásával tették az elődök a hazai mezőgazdaság egyik  leggyümölcsözőbb szegletévé a valaha sivár, terméketlen vidéket. Erről az embert próbáló munkáról  Móricz Zsigmond találóan fogalmazott egy 1934-es rádióbeszédében: a kecskeméti ember megmutatta,  hogy „hogyan lehet a semmiből valamit teremteni, hogyan lehet a legterméketlenebb pusztán is  paradicsomot és eldorádót elővarázsolni.” Így vált az „aranyhomok” például a messze földön híres  kajszibarack hazájává, amely különleges aromáját az egyedi mikroklímának köszönheti. A napsütéses  órák száma errefelé igen magas, a homokos talaj pedig felhalmozza, majd éjszaka kibocsátja az  összegyűjtött meleget, és ezzel ideális érési feltételeket teremt a gyümölcsnek.

A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos  emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka – melyet a Zwack család készített – külhoni  megismertetéséhez maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930- as évek közepén. Ekképpen szól a legenda:

1936-ban a Duna Palotában szállt meg a trónörökös. Az  akkori igazgató, Fhürer Izidor egy orosházi kristályhordót kilenc éves érlelésű kecskeméti  barackpálinkával töltött színültig, és elküldte a hercegnek. Aki miután megkóstolta a különleges italt, így  nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” A brit trónörökös megállapítása  ezt követően szállóigévé vált, a nemzetközi hírnév felé röpítve a napjainkban is méltán népszerű italt, s vele együtt Kecskemét nevét. Az eredetvédelemnek köszönhetően ma már kizárólag Kecskemétről, illetve annak megközelítően 50  kilométeres körzetéből származhat a Kecskeméti barackpálinka gyümölcsalapja.

   

 

Zöld Küldetés Egyesület küldetése a társadalom és a természet összhangjának megteremtésének érdekében,  természet alapú megoldások alkalmazása, terjesztése, a klímavédelmi alkalmazkodás jegyében.  Tevékenységünk:  
- Természetregenerálás, víz és talajvédelem, zöldfelületek létrehozása, fák ültetése.
- Környezettudatos életmódra nevelés, szemléletformáló, klíma-, környezet- biodiverzitás-, víz- és talaj  védelmi tájékoztatók-, előadások szervezése, bonyolítása, ismeretterjesztés, elméletben és gyakorlatban.
- Városi szereplők, lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok ösztönzése,  klímavédelmi intézkedések megtétele, valamint ezen szereplők együttműködésének elősegítése, az  egyesület céljainak megfelelően. 
Eddigi tevékenységünk során közterületeken,  intézményekben, játszótereken, közparkokban, nagyjából 300 gyümölcsfa, 8000 gyümölcsalany és közel  90.000 egyéb fa elültetésében működtünk közre.  Közösségünk első ültetési helyszíne 2019 őszén Kecskemét város Főtere volt. A valamikori sárgabarack piac  helyén alakítottunk ki 8 fából álló főtéri gyümölcsöst, emléket állítva a város gyümölcstermesztő  múltjának, amivel egyben a lakosság figyelmét kívántuk felhívni a gyümölcsfák ültetésére. A 10 millió  Fa Alapítvány régi fajta gyümölcsfa kampányának indító eseményének fáit a Föld napja alkalmából hat  játszótéren is mi ültettük el.  

Petőfi körtefájának oltványait a kecskeméti Erdőpark területén, 8000 nm-en kialakított, majdani közparki területen  található erdőkertben ültetjük el, ahol kifejezetten célunk a helyi fajták megőrzése,  továbbadása. A tavalyi év elejétől vadalanyokat ültettünk el a területen, melyekre a  ráoltás, szemzések által kerülhetnek majd be a védendő értékek.  

További helyszín lesz a Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola és Óvoda udvara. Közösségünk eddig már több mint 60 oktatási és nevelési intézményben ültetett fákat, közöttük gyümölcsfákat is,  mindezen alkalmak célja a gyermekek fákkal való kapcsolatának erősítése és a szemléletformálás. 

 

Harmadik helyszínünk Petőfivárosban a Petőfi Park. A terület játszótér, közpark és véderdő is egyben -de az erdőrészlet lassan leváltásra szorul, így célunk a meglévő erdőállomány erdőkertté alakítása,  legfőképp azért, mert a városrész valamikor Kecskemét város gyümölcsöskertje helyén épült, így még  ha jelképesen is, célunk a gyümölcsfák városrészben történő újra telepítését segíteni.  

forrás: Kecskemét jelentkezési anyaga. Írta: Farkas-Barta Kata, elnök, Zöld Küldetés Egyesület

cover: Kecskemét, 1935. Fortepan / Ádám György dr.