Kisapáti

Magyarország | Veszprém vármegye | Kisapáti |

A Kisapáti Értéktár Bizottság jelentkezési anyaga - helytörténet, gasztronómia és legendák!

Kisapáti község a Tapolcai-medencében, csodálatos bazaltorgonáiról híres Szent György-hegy keleti oldalán fekszik.

A település a középkorban Hegymagashoz tartozott, a későbbiek folyamán a két lakott terület vált külön településsé. A feljegyzések alapján Apáti, ( az apátsági birtokra utalva) majd Sároskisapáti lett, később, a XVII. századtól kapta a Kisapáti nevet. A területet jobbágyok lakták, akik a környező uradalmakban dolgoztak.
A hegyen szőlőművelésből, majd miután a mélyebben fekvő részről a víz visszahúzódott a Balatonba, a rétek kaszálásából és a földek műveléséből éltek. A XVIII-XIX. századtól folyamatosan népesült be a település. Az 1930-as években közel 800 lakosa volt, ami napjainkra 365 főre csökkent. Az igazi fejlődés 1990-tõl indult meg a faluban. Az infrastruktúra szinte teljes mértékben kiépült, a szennyvízcsatorna- beruházás a település belterületén elkészült. A lakások jelentős részében gázzal fűtenek.

Az önkormányzat önerőből és pályázati támogatásból új orvosi rendelőt, polgármesteri hivatalt épített, felújításra került a művelődési ház és napjainkban újul meg a Szent György-hegyen lévő Kaán Károly nevét viselő turista ház is.

A térségre jellemző szőlő- és gyümölcsfajták

A Tapolcai medencét körülölelő öt tanúhegy közül a 415 m magas Szent György-hegy a második legmagasabb geológiai értékünk. A vulkanikus eredetű talaj kiváló lehetőséget biztosít a szőlő és gyümölcstermesztéshez. A borvidék, a badacsonyi táj- és borkultúra része. Jellemző szőlőfajták: Olaszrizling, Muskotály, Bakator, Szilváni, Hárslevelű, Szürkebarát, Chardonnay.

A hegyen és a településen fellelhető népszerű gyümölcsfák: cseresznye, meggy, körte, szilva, alma, birs alma, birs körte, őszi- és sárgabarack, naspolya. A Szent György-hegy kisebb területein megtalálható a  szelídgesztenye, csonthéjasok közül pedig a diófélék és a mandula.

Legendák

A Szent György-hegy legismertebb legendája a sárkánylyuk ( sárkány-lik, jégbarlang) legendája.

Élt a Szent György-hegyen egy sárkány, amely minden évben azért, hogy a falusiakat megkímélje, egy szűzlányt kért váltságdíjként. Sokáig így ment ez, de egyszer, hiába várták  a hatalmas sárkányt, nem jött. Egy kis idő után az emberek felmerészkedtek a sárkány barlangjához, ahol betegen találták a fenevadat. A jámbor emberek meggyógyították, gondoskodtak róla, hálából a sárkány megígérte, hogy soha többé nem bántja őket. A sárkány azóta kilehelte a lelkét, de a hideg fuvallat még most is érezhető a Szent György-hegyi sárkánybarlang bejáratánál.

Vallás:

Sárkányölő Szent György győzte le és szabadította meg az embereket a sárkány fogságából. 
„Ne féljetek, Jézus Krisztus küldött engem hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket  a sárkánytól.
Ezért higgyetek Istenben és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a sárkányt!”  
A Szent György-hegyen a gazdák minden évben, április 24-én György napján, hálaadó misén  emlékeznek meg a lovagról.

Tudományos magyarázat:

A 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenységnek köszönhetően keletkezett üregből hideg levegő áramlik a szabadba, ezt legjobban nyáron érezhetik az arra járók.  Régen a szőlősgazdák nyáron a barlangban hűtötték a „hegy levét” a bort, a fröccsöt, a szódavizet és azokat az ételeket, amelyeket magukkal vittek. A barlang nyílásától nem messze van a Kaán Károly turistaháztól, ahol a vendégek részére gyakran helyeztek el innivalót, vagy az étkezéshez szükséges alapanyagokat.

Népdalok, népszokások

A térség egyik legjelentősebb ünnepe a szüret. Az őszi betakarítási munkák szeptember, október hónapban véget érnek, ekkor látják meg a gazdák munkájuk eredményét.
A szüret nem csak gazdasági, hanem társadalmi, családi ünnep is. Ilyenkor az egész család, rokonok, barátok összejönnek, mindenkinek megvan a feladata és munka közben, a nap végén, énekszóval  kísérik a szüreti munkálatokat, a jó hangulatot.

Szent György-hegyi palacsinta

Nagyon finom, diós-habos édesség a Szent György-hegyi palacsinta. Családi ünnepekre, baráti összejövetelekre szívesen készítik a háziasszonyok ezt az ünnepi lakomát. Minden alapanyag megtalálható a falusi kamrákban, de a legfinomabb összetevő mégis a dió, ami darált formában kerül a palacsinta töltelékébe.
Hozzávalók:

palacsinta (30 db): 20 dkg finomliszt, 20 dkg rétesliszt, 4 tojás, csipetnyi só, fél deci étolaj, 2 dl tej, 7 dl szódavíz (szénsavas ásványvíz).

Töltelék: 30 dkg darált dió, 20 dkg kristálycukor.

Sodó: 5 tojás sárgája, 10 dkg cukor, 2 dl tejszín, 2 dl Szent György-hegyi olaszrizling, 12 dkg margarin, 1 csomag vaníliás cukor.

Hab: 5 tojás fehérje, csipetnyi só, 1 evőkanál porcukor, 3 evőkanál házi baracklekvár.

A palacsintához a tojásokat keverőtálba ütjük. Hozzáadjuk a sót, étolajat, tejet, finomlisztet, és az egészet apránként kikeverjük szódával. Végül a réteslisztet is beleszórjuk.

A megszokott módon olajozott palacsintasütőben vékony palacsintákat készítünk a masszából.

A darált diót cukorral elkeverjük, és megtöltjük vele a palacsintákat. Feltekerjük, majd mindegyiket ötfelé vágjuk, és töltött felükkel felfelé hőálló tepsibe (tálba), szorosan egymás mellé állítjuk.

Elkészítjük a sodót. A tojások sárgáját cukorral, tejszínnel, borral és margarinnal gőz felett összefőzzük, és a palacsinta tetejére öntjük. Kicsit összerázzuk, majd előmelegített sütőben kb. 15 percig sütjük, amíg az öntet megszilárdul.

Közben a tojások fehérjét csipetnyi sóval félkeményre verjük, beletesszük a porcukrot és azzal együtt tovább habosítjuk. Végül baracklekvárral is elkeverjük, és a forró édességre halmozzuk.

A még forró, de kikapcsolt sütőbe visszatoljuk, hogy színt kapjon a teteje. Tíz perc múlva kivesszük, megvárjuk, míg hűl egy kicsit, utána kockákra vágva kínáljuk.

A fácskákat októberben ültették el Kisapátiban - a település köztereire kerültek a kis fák, nem csak Petőfi körtefája, hanem, mint írják, Kovács Gyula jóvoltából még 30 db őshonos gyümölcsfa-csemete is. Az ültetési akciót kiegészítettük a "Fogadj örökbe egy facsemetét!" felhívással is, amely a helyiek körében nagy sikert aratott!

forrás: Kisapáti jelentkezés anyaga, Ízőrzők