2024 február 10-én a busók elűzik a telet! Legalábbis mindent megtesznek azért, hogy mielőbb beköszöntsön a tavasz. De nem csak a farsang farkán, azaz annak utolsó három napján serénykednek - hanem már hetekkel előtte is zajlik a poklade - azaz karnevál. Honnan ered a busójárás szokása? És mit jelképeznek a jelmezek, maszkok, kellékek?

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. Eszerint a török elől a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok azért öltöttek különös jelmezt, hogy elijesszék a megszálló törököket. Éjjel csónakokon keltek át a szigetről és kizavarták a megszállókat 1687 februárjában. 

A legendának történelmi alapot nem találtak azóta sem a kutatók, sőt, az adatok ennek ellent mondanak: a törökök 1687-es távozása után 10 évvel kezdődött meg a sokácok betelepítése a részben elnéptelenedett baranyai területekre. 

sokácok: horvát etnikai csoport. Valószínű, hogy korábbi hazájukat, Boszniát és Hercegovinát a 16–17. sz.-ban hagyták el. Részben az oszmán-törökök telepítették őket katonai meggondolásból, részben maguk menekültek a török elnyomás elől északabbra. Ma Baranyában, Szlavóniában és a Bácskában élnek. A mai Magyarországon Baranya megye mohácsi, pécsi, siklósi és Bács-Kiskun megye bajai járásában laknak magyarokkal vegyesen.  (Magyar Néprajzi Lexikon)

Az valószínű, hogy a sokacok a Balkánról hozták magukkal a zajos, jelmezes télűző felvonulás és mulatság szokását - amelynek ma ismert koreográfiája már Mohácson alakult ki. A busójárásról - horvátul: poklade, a.m. karnevál - az első adatok a XVIII. század végéről származnak. Leírásokból tudjuk, hogy a busó öltözete már akkor is a szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya volt. A bundát öv vagy marhakötél fogta össze, ezen lógott a  marhakolomp. Ezzel és a kereplőkkel csaptak zajt, míg végigvonultak a városon. A busók gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak a gatyára a hideg ellen - lábukon pedig bocskort viseltek. És ebből a  korból származik a  fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A busók kísérői a jankelék. Jelmezük tulajdonképpen rongyokból áll és van náluk egy zsák is, hagyományosan hamuval, liszttel vagy ronggyal, esetleg fűrészporral vagy korommal van megtöltve. A jankelék ezekkel a zsákokkal páholják el a túl közel merészkedő nézőket.

A legenda szerint a figura az 1890-es években jelent mega  busók mellett, és nevét egy  bécsi zsidó ruhakereskedőről, Jankele Grünről kapta, aki zsákokból árult akkoriban használt ruhákat Mohácson. A gyerekek rigmussal csúfolták az árust (Jankelegri, kell-e nokedli?) -  aki erre haragosan hozzájuk vágta a zsákját. Később ebből vált farsangi szokássá, hogy a busójárás vasárnapján néhányan rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat.

És persze a szép-busók, a nők sem maradhattak ki a  felvonulásból -  lefátyolozott arcú sokac viseletbe öltözött szépségek kísérték a társulatot. Az egész jelmezes társaságot  maskarának nevezik Mohácson. A busójárás egyike azon kevés népszokásunknak, amelyet a szocializmus éveiben is szabadon gyakorolhattak a sokacok - sőt, idegenforgalmi látványosság lett az eseményből. 

Hasolnó télűző-téltemető szokások Európa számos pontján léteznek. Bulgáriában a kukeri-felvonulás zárja a telet,  Svájcban a busókhoz hasonló maszkokban volnulnak Lötschentalban. Olaszországban és Szardínián is ismertek a mamutones néven fekete famaszkokat és bundát viselő alakoskodók.  A spanyol busókat pedig zarramacosnak hívják. Szlovéniában Ptujban van busjáráshoz hasonló fesztivál is, a Kurentovanje na Ptuju. Itt a kurent-ek járják a város utcáit, Horvátországban pedig Muraközben járnak télűző alakoskodók - a fašnik.  A horvátországi Grobnik faluban rendezett karnevál állandó szereplői a Grobnički dondolaši maszkos alakjai.  (Hoppál Mihály: Népek, maszkok, Európa: a busójárás európai háttere, Európai Folklór Intézet, 2011)

A busójárás a sokacok számára élő hagyomány, és évről évre egyre többen vesznek rajta részt. A Mohácsi Kutúrpajta pajtagazdája aktív szervezője az eseménynek, és azon dolgozik, hogy a hagyomány eredeti elemeiből minél többet megtartsanak, az eltűnőben lévőket megóvják - azokat, amelyek pedig eltűntek, visszaemeljék a poklade elemi közé. 

A mohácsi busójárást az UNESCO 2009-ben vette fel a  szellemi világörökségek listájára. Idén február 10. és 11. lesz a nagy felvonulás és a téltemetés napja - a Poklade zárónapja. A fesztiválban a Mohácsi Kultúrpajta kiállítással és előadásokkal vesz részt.

Baráth Gábor pajtagazda azonban nem csaka  karnevál idején foglalkozik a busójárással és a sokac hagyományokkal. Két busójárás közt is vár mindenkit a Mphácsi Kultúrpajtában! 

források: mohacsibusojaras.huMagyar Néprajzi Lexikon, Hoppál Mihály: Népek, maszkok, Európa: a busójárás európai háttere, Európai Folklór Intézet, 2011,

képek: Fortepan / Krantz Károly, Fortepan / Székely Balázs, cover:  Wiki commons, photocredit: Karoly Czifra