Miért és hogyan áldják/áldatják a bort? Mi köze ehhez Szent Jánosnak?

A jánosbor - Szent János apostol tiszteletére János napján megszentelt bor - a 11.században jelent meg először a krónikákban. Mágikus, gyógyító erővel bírt. Csatába indulók és betegek kapták - de nem csak ők. Az áldott bor ivása  áldást hozott az ivóra, illetve, ha  a hívő buzgó imával vette magához az egyebekben csak egyszerű, sima nedűt Szent János napján, akkor a bor gyógyszerré és védelmezővé vált: megóvta a hívőt mindenféle testi és lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, sőt, még az az ördög kísértéseitől is. Bortermelő vidékeken a szőlősgazdák egy kis üveg bort vittek a templomba, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset - ez óvta meg így a bort a romlástól. 

A jánosáldás szokása a  premontreiek közvetítésével jutott el a Kárpát-medencébe. Kutatók szerint a pogány italáldozat szokását lehetett  vele kereszténnyé szelidíteni.  Felbukkan több misekönyvben is már a 15. században. Ekkoriban János napon a hívek már   in nomine Sanctorum et Angelorum (a.m. a szentek és angyalok nevében)  ürítették poharukat. 

A szokás eredete - egy legenda a középkorból

 Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy hajlandó hinni Krisztusban, ha János kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az nem árt neki. János ráállt a próbára.

A mérgezett bort először két gonosztevővel itatták meg, akik azonnal meghaltak, de János nem hátrált meg:  imádkozott, és megáldotta a mérgezett boros kelyhet - majd kiitta, fenékig.  Semmi baja nem esett. Sőt, csodát tehet: köpenyét a gonosztevőkre terítette - akik feltámadtak.  Aristodemus és hívei leborultak János istenének hatalma előtt és mind megkeresztelkedtek..

A Bibliában is találhatunk magyarázatot, alapot a János napi borszentelés szokására - a mondatban, mellyel Jézus szenvedéseire utalt János, édesanyja és testvére előtt, mikor ezt kérdezte:

- Ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet majd én kiiszom? (Mt 20,22).

Emiatt a kérdés miatt szerepel János attribútumaként a képi ábrázolásokon sokszor a kehely.

A szertartás: a János napi boráldó szentmisét a lelkipásztor már Advent idején meghirdeti. Arra kéri a  híveket hogy az áldásra szánt bort tegyék az oltárhoz közel elhelyezett kisasztalra. A János napi szentmise után az áldott bort ki-ki hazaviheti, de a lelikpásztor jó néven veszi azt is, ha a hívek megkínálják egymást az áldott nedűből. 

A János-napi boráldás szövege:

Urunk, Istenünk! Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangélista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által. 

források: ARCANUM,  Lelkipásztori Intézet honlapja