Böjt - ahogyan a régiek tartották az egyházi előírásoknak megfelelően - és ahogy a modern ember próbálkozik. Lehet-e böjtnek nevezni, és egészségesek-e a különféle tisztító/méregtelenítő kúrák, a léböjt vagy a divatos időablakos evés? Hogyan legyünk fittek, egészségesek és persze karcsúak tavaszra?

A Nagyböjt - a hagyomány

A tél vége, a farsang és a húsvét közti időszak a régiek számára a tisztulás, befelé fordulás elmélyedés időszaka - a szó szoros és átvitt értelmében is. A farsang hangos vigasságait követő elcsendesülésben várakozás van, a tél végéhez közeledve a tavaszt várja az ember, a téli pusztaság után zöldellő tájat, az újra beköszöntő bőséget. A katolikus hívek Jézus pusztában töltött negyven napi vándorlásának és böjtölésének emlékére tartották/tartják a böjtöt - hamvazószerdától húsvétvasárnapig. 

A böjt szigora sokat enyhült az évszázadok alatt. A kereszténység első századaiban  megkövetelték a hívektől a hústól, zsírtól és egyéb állati termékektől való tartózkodást. Ráadásul naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. Ez a szigorú böjt a 20. században már csak hamvazószerdán és nagyböjti pénteken volt érvényben - nagyszombat deléig. A 40 napos időszak egyéb napjain napi 3 étkezést engedélyeztek - de igazán jóllakni csak ebédnél volt illendő. Különlegesen szigorú vállalás volt az úgynevezett "negyvenelés" - mikor a böjtölő 40 napon át csak napi egyszer evett - mégpedig naplemente után. 


A farsang végét, a böjt kezdetét elhozó hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja között 3 napnak csonkahét (másutt: semmihét vagy húshagyóhét) volta neve. A csütörtököt csonka- vagy torkos csütörtöknek sőt, Nyugat-Magyarországon kisfarsangnak hívták - ekkor még szabad volt a farsangi időszakban megszokott bőséggel enni. Meg kellett enni ugyanis mindazt, ami húshagyó keddről megmaradt - nehogy a böjtben megromoljon. 
A hamvazószerda utáni első vasárnap a csonkavasárnap. Ez már böjti nap. A második vasárnap neve: böjt másod vasárnap, a harmadik vasárnap a böjtharmad vasárnap. Utána már lehetett számolni a napokat, a következő szerda volt a félbűtszerda - vagyis a 40 napból már eltelt 20. A negyedik vasárnap: rózsavasárnap. Az ötödik hét és vasárnap neve: feketehét, feketevasárnap, kereszthét, keresztvasárnap. A nagyhét utolsó hete a virághét. A böjt utolsó napja Krisztus kereszthalálának napjára, Nagypéntekre esett. A böjti időszak a virágvasárnappal zárul. A hívek ekkor hagyhattak fel a mértékletesség erényének gyakorlásával - és vehettek magukhoz húst - húsvétkor. A húsevés tilalma egyébként a katolikus hívek számára egész évben minden péntekre vonatkozik - kivéve a 14 alattiakat és a 60 éven felülieket. 

A Nagyböjt tartása során a cél elsősorban nem a fizikai test, hanem a lélek tisztulása volt -szóba sem került a fogyás, mint cél. Ma már viszont egészen másért böjtölnek sokan. Olyan sokan, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ is fontosnak tartotta a böjtök kategorizálását és felsorolását, és határozottan figyelmeztet: a végiggondolatlan és túlzásba vitt böjt nemhogy nem hasznos, hanem káros élettani hatásokat hozhat magával. 

A modernkori böjtök - cél: fogyás, fittség, egészség

A lélek megtisztulásának szempontja kevésbé hangsúlyos a modernkori böjtök esetében - ezeknél a fizikai hatás kiváltása a cél - vagyis a fogyás. Persze néhány esetében vélt vagy részben valós egészségügyi hatás kiváltása is - de ezeket csak érinteni fogjuk.

Léböjt, nyers étkezés, bővített nyers étrend

A léböjt (folyékony nyers étrend) például kizárólag víz, nyers gyümölcsök és zöldségek kipréselt levének fogyasztását jelenti.

A nyersvegán böjt szilárd nyers étrend, vegyesen összeállított nyers gyümölcsökből és zöldségekből álló étkezésekkel.

Ehhez képest kevésbé szigorú a 4-5 napos időtartamra ajánlott, bővített nyers étrend - amely megengedi a nyersvegán (zöldség és gyümölcs) étrend kiegészítését teljes kiőrlésű kenyérrel, párolt főzelékfélékkel, héjában sült burgonyával történő kiegészítését. A gyümölcsnapokon különböző gyümölcsök fogyasztása történik napi 5-6 étkezés során.

A fentiek célja a fogyás - és a méregtelenítés. Ez utóbbi valószínűleg az emésztőrendszer teljes kiürülése révén megy végbe - de a Népegészségügyi Központ külön hangsúlyozza, hogy erre tudományos bizonyíték nincsen. Fogyni tényleg lehet az ilyen típusú böjttel - de vigyázni kell, nem egészséges hosszan folytatni, mert kialakulhatnak hiánybetegségek. 

"Gyógyító" böjtök

Az önként vállalt böjtök legkisebb csoportjába tartoznak azok a böjtök, mikor ételmegvonással gyógyulást kívánnak előidézni egy beteg - jellemzően daganatos - szervezetben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozottan leszögezi: ezek veszélyes böjtök (név szerint a Breuss-kúrát és a Gerson terápiát említik). Ezek a böjtök szigorúak és hosszúak - és ha így a szakemberek szerint  az amúgy is legyengült, beteg szervezet összeomlását is előidézhetik - miközben tudományos bizonyíték nincsen a hasznosságukra.  A daganatsejtek - sommásan megfogalmazva: "kiéheztetése" - sajnos nem működik. Ha ezzel gyógyítható lenne a rák, nem kellene kutatni a gyógyszere után...ebbe is érdemes belegondolni. 

Fogyókúrák: káposztalevestől a pizzáig

Különösnél különösebb fogyási praktikák közül válogathat az, aki rászánja magát, hogy leadjon pár kilót, mire levesszük a télikabátokat. A közös bennük: tudományosan bizonyított hatásuk nincs - de persze sokan "ismernek olyat, akinek sikerült" - vagy "hallottak róla, hogy ez működik."

A legrégebbi ezek közül talán az állítólag "kórházakban alkalmazott káposztaleves- diéta" - amelyben egy meglehetősen furcsa ízű leves a fogyókúrázó fő tápláléka egy héten át. A legújabb pedig a csoda-eredményt ígérő időablakos evés módszere - melyben a vállalkozó kedvű, önmagán kísérletezni kívánó alany csak a nap meghatározott szakában, pár órán át - 8, 6, sőt, akár 4 órán át ehet csak egy napon belül.

Lehet számolni ezen kívül a kalóriákat, létezik 1000 sőt 500 kalóriás diéta is, vagy választhatunk bizarr összetételű gyógyteákat és csodafűszerekkel/zöldségekkel dúsított vizet, amelyek mellett akár - ahogyan a forgalmazó állítja - pizzát is ehetünk, és nem kell mozogni sem.  (Már ha hiszünk a módszert hirdető influenszernek vagy modellnek, aki szemmel láthatóan 20 éves, 56 kg, bőre simított és fényelt, és természetesen  rendszeresen edz).

Ami biztos: ha csak évente 1 kg szalad fel ránk a téli időszakban - mikor az anyagcsere lelassul és a szervezet tartalékol a hideg időszakban ösztönösen - és ezt nem adjuk le a tél végén, akkor 20 év alatt 20 kg túlsúlyt szedhetünk fel - 60 év alatt pedig 60 kg-t. Ezt senki sem szeretné - ezért mindig lesznek fogyni vágyók. És mindig lesz ipar is, amely ezt az igényt megpróbálja kielégíteni.

Mi lehet a tanulság- nagyböjtben?

Az a rendkívül szigorú Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint is biztos: a böjtölés eredményeképpen a testsúly és a testzsír-tömeg csökken. Magyarul: aki nem eszik, az fogyni fog.  Hosszútávon viszont nem lehet nem-enni - így figyeljünk, mikor fogyókúrába kezdünk - éheztetés helyett kiegyensúlyozott táplálkozással, de mértékletességgel, és emellé beiktatott mozgással biztosan lehet eredményt lehet elérni. Ha pedig nem, akkor orvoshoz kell fordulni, aki meg tudja állapítani, ha élettani akadálya van a fogyásnak - és tud segíteni, hogy mindenki visszanyerhesse áhított alakját - és meg tudja tartani egészségét is. 

 

 

 

 

 

források: Magyar Néprajz, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ