Hamarosan őshonos gyümölcsfák oltványaival térhetnek haza szülőfaluikba a Kallós Zoltán Alapítványnál végzett mezőgazdasági szakmunkások. A fácskákat a most avatandó Tündérkertben maguk fogják ápolni - és az oltványokat is ők készítik el. Interjú itthon-maradásról, szórványról, gyümölcsészetről, oktatásról a Mezőségben - Tündérkert avatás előtt.

Válaszúton, a Mezőség kulturális-szellemi központjában egy régi álom valósul meg: Tündérkertet avatnak. Az őshonos és tájfajta gyümölcstermesztés a Kolozs megyei településen zajló mezőgazdasági oktatásban részt vevő fiatalok számára az itthon-maradás fontosságát is megerősíti. Balázs-Bécsi Gyöngyivel, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökével beszélgettünk.

tunderpajta.kultura.hu: Milyen fákat ültetnek el szeptember 18-án a Tündérkertben?

Balázs-Bécsi Gyöngyvér: Körte, szilva, cseresznye, többféle almafajta, olyanok, amelyek Mezőségen is voltak korábban, de most már nagyon keveset találunk belőlük. A régi, hagyományos gyümölcsfák, és itt lesz köztük Petőfi körtefája is. Válaszúton, azon a helyen, amely Mezőség egyik kulturális-szellemi, erős központja. Itt nagyon sok ember megfordul. Csak a táborainkban idén is több mint ezer ember vett részt, egész évben itt vannak a diákjaink, ugyanakkor többezren látogatják a gyűjteményt és nagyon sok közművelődési, népművészeti programunk van. 

tunderpajta.kultura.hu: Hogy jött létre a kert? 

Balázs-Bécsi Gyöngyvér:  Csókási-Budaházi Attila, az Első Partiumi Tündérkert – Kőszegremete kezdeményezője kereste meg Bántó Dániel szaktanárt, az alapítvány munkatársát. Így kerültek Válaszútra a gyümölcsfacsemeték - és így valósul meg a Tündérkert-avatás. 

tunderpajta.kultura.hu: Mit ad majd a Tündérkert a Válaszúton tanuló gyerekeknek - szó szerint, és átvitt értelemben is? És mit jelent Önnek?

Balázs-Bécsi Gyöngyvér: A Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett  szórványkollégiumba Kolozs megye szórványtelepüléseiről érkeznek gyerekek. ezőgazdasági szakképzés is zajlik itt – ide öt megyéből érkeznek nyolcadik osztályt végzett fiatalok. Az Alapítvány régi álma, hogy Válaszúton a kúriát, a néprajzi gyűjteményt körülvevő gyümölcsösből Tündérkertet varázsoljon, és most itt van a lehetőség. Többszörösen örülünk neki. Mostantól Kallós Zoltán szellemisége mellett akkor itt lesz Petőfi-körtefája is Válaszúton. És nem csak ez az egy fa, hanem körülötte 40, a  tájra jellemző gyümölcs-csemete is. És tényleg, a szó szoros értelmében is aduk a diákoknak: leendő végzőseink mikor hazamennek, vinni fogják magukkal ezeknek a fáknak az oltványait is a Tündérkertünkből. Ezzel arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy nézzenek körül a településükön, hogy milyen régi gyümölcsfa-fajtákat találnak, és azokról gondoskodjanak. És ha valami nincs meg már helyben, akkor az itteni Tündérkertből telepítsék vissza.

 

A Kallós Zoltán Alapítvány
Az alapítványt Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató hozta létre 1992-ben. Szállóigévé vált mondása lett az intézmény mottója is: ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk”.  A Kallós Zoltán Alapítvány három fő tevékenységi köre: oktatás, közművelődés, és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása. Missziója a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása, és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, ezek átadása a fiatal nemzedékeknek – írják az alapítvány honlapján. „Tudjuk, hogy megmaradásunk titka anyanyelvünk ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. 27 éves munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték felfrissített tartalommal átörökíthető. Ezért hisszük, hogy mindazok, akik betérnek Válaszútra olyan útravalót kapnak, ami értékét vesztett korunkba támpont, követendő értékrendet tükröz.”


tunderpajta.kultura.hu: Mit jelent a szórványban élőknek a válaszúti kollégium? 


Balázs-Bécsi Gyöngyvér:  Ez a kollégium azért fontos a környéknek, mert azoknak az alsó tagozatos gyerekeknek, akiknek nincs lehetőségük a saját településükön magyarul tanulni, itt lehetőséget adunk. Kolozs megyéből 38 településről járnak ide diákok. Köztük egészen picik is; az idei tanévben 4-5 éves gyerekeink is vannak. Itt kapnak egy alapot, amely azért kiemelten lényeges, mert, ha nem tudják őket bevezetni a magyar oktatási rendszerbe, akkor ötödik osztály után nincs továbbtanulási lehetőségük magyarul. Ha nem tanulnak meg magyarul írni-olvasni, akkor nem tudnak ötödik osztálytól magyar nyelvű tanintézménybe járni. Itt mi megalapozzuk és tovább küldjük innen a gyerekeket Szamosújvárra, ezzel megerősítve az ottani osztályokat és iskolát. Ennek is köszönhetően jött létre a szamosújvári Kemény Zsigmond iskola- így működik az oktatási programunk.  Behozzuk Válaszútra az alsó tagozatot és megalapozzuk, őket elküldjük Szamosújvárra ötödik osztályba, ott megerősítjük az osztályokat, iskolát, és utána, aki Szamosújváron akar maradni líceumban, az ott marad, aki mezőgazdasági szakoktatásba akar jönni, az visszajön hozzánk, vagy, ha a kolozsvári Református Kollégiumot választja, a szakoktatási részét, akkor oda tud elmenni továbbtanulni. De mindenképp: a mi alsó tagozatunk nélkül ezek a gyerekek nem kerülnének be sem Szamosújvárra, sem Kolozsvárra. 


tunderpajta.kultura.hu: Ezen kívül még Nagysármáson is működik a Kallós Alapítvány szórványkollégiumához hasonló iskola. Az az intézmény hogy jött létre? 


Balázs-Bécsi Gyöngyvér:  Nagysármás Maros megye peremvidékén található. Az ottaniak kérésére a válaszúti kollégium mintájára hoztuk létre, azzal a céllal, hogy a meglévő 1-8. osztályos magyar tagozatot meg tudják tartani, azaz ne vonják össze az osztályokat. Az ott nyolcadik osztályt végzett gyerekek vagy Szamosújvárra mennek továbbtanulni, vagy ide, Válaszútra. Olyan szülő is van, aki anyagilag megengedheti magának, hogy elvigye Vásárhelyre a gyereket és ott valamelyik kollégiumban fizesse a továbbtanulását. De a szülők nagy része nem engedheti meg magának, így aki Szamosújvár mellett dönt, az oda megy. Így zárjuk az oktatási programunkat tulajdonképpen, hogy azt a gyereket, akit mi ide behozunk, követni tudjuk az oktatási folyamaton. És nem csak addig figyelünk rá, míg iskolás: általában azt is tudjuk, hogy mi lesz vele, miután befejezi az iskoláját.


tunderpajta.kultura.hu: Mit gondol, mit tud adni egy mezőgazdasági képzés a szórványban? 


Balázs-Bécsi Gyöngyvér:  A településeken nagyon sok olyan föld van, amit nem művelnek, és újra kell tanítani ezt a generációt, hogy földművességből meg tudjon élni, illetve megdolgozza a földjeit, még akkor is, hogyha másfajta munkát is vállal mellette. Nagyon sok olyan diákunk van, aki már kiment a kollégiumunkból – mert tíz éve működik, és mintegy 130 gyerek ment ki tőlünk –, és mindenki megtalálta a helyét. A társadalomnak hasznos tagjai olyan értelemben, hogy munkájuk van és el tudják tartani magukat. A szakiskolák nagy része olyan gyerekekből áll, akik iskolai kudarcok miatt hallani sem akartak arról, hogy továbbtanuljanak. Válaszút viszont egy olyan biztonságos környezetet biztosít számukra, ahol a szakiskolát biztosan befejezik, és kapnak egy szakmát. 


tunderpajta.kultura.hu: Az Önöknél végzett fiatalok elvándorolnak a tudással, vagy itthon maradnak? MI a tapasztalat?


Balázs-Bécsi Gyöngyvér:  Ezek a fiatalok ennek a képzésnek köszönhetően itthon maradnak, kevésbé fognak elvándorolni, és ha egy-két évre el is mennek, hazatérnek. Erre nagyon sok példát tudok mondani. Nem mondtuk soha nekik, hogy ne menjenek. Mindig bíztatjuk őket, hogy fejezzék be az iskolát és menjenek, nézzék meg, hogy hogyan működik máshol a világ. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy lássák. Így mindenik megtapasztalja azt, hogy valóban sok pénzt lehet keresni - viszont, ha azt itthon befekteti, a földjeit rendezi, a házat rendezi, segít a szüleinek az mégiscsak másabb, jobb. Tehát a jövőjüket itt képzelik el, nem külföldön. Elmennek, megtapasztalják, látják, de azért érzik, hogy nem ott van a gyökerük, hanem itt van a család, itt van az a közösség, aki ráfigyel, aki segíteni tud, ha bajba kerül.  Mi pedig mostantól a szellemiség és a  tudás mellet csemete-útravalóval indítjuk el őket. 

A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti szórványkollégiuma és a kőszegremetei Első Partiumi Tündérkert közös szervezésében szeptember 18-án 12 órától ültetik el Petőfi körtefáját, valamint negyven tájfajta gyümölcsfacsemetét Válaszúton, az újonnan létrejövő Tündérkertben.

Az interjút készítette: Péter Beáta